Köszöntőjében a civil erő jelentőségét hangsúlyozta Gajda Péter polgármester, megemlítve, a wekerlei civilek azon munkálkodnak, hogy szebb, rendezettebb, szerethetőbb környezetben éljenek, és ezt a több mint 100 éves környezetet hogyan lehet megóvni. Arról is beszélt a polgármester, mennyire fontos a civilek visszajelzése az önkormányzat számára, legyen szó akár a wekerlei kispiac fejlesztéséről, óvoda, iskola átalakításról, vagy éppen a szabadegyetemről. „Fontos kérdés, hogyan vonjuk be a fiatalokat az értékmentő munkába, hogyan adjuk át azt az épített és természeti környezetet, amely körülvesz bennünket” – mondta.

Romhányi András népművelő, főszervező, a magyar Kollégium elnöke elmondta, a szabadegyetem wekerlei gyerekek jövőjéről szól, „a 12 éves korosztály számunkra a legfontosabb, de nem tudjuk elérni őket, az ő korosztályi gondolkodásukat. Csak önkénteskedő szüleiken keresztül tudunk kapcsolatba lépni velük. Ezek a felsős gyerekek itt nőttek fel Wekerlén, a világ legtermészetesebb dolgának tartják az önkéntes munkát, ám amikor középiskolában egy más mikrokultúrával találkoznak, kiderül, hogy ők különböznek. Nehéz helyzetbe kerülnek emiatt, ezért segíteni akarunk abban, hogy a tartás, hogy ő wekerlei, és tud valami olyat, amit a többi nem tud, erős maradjon benne. A fő kérdés tehát, hogy mit tudunk kezdeni ezzel a korosztállyal, a fiatalokkal? Ez egy folyamat, egy hosszú távú program, amelynek ez az első állomása. A szellemi és tárgyi feltétel megteremtése a mostani szabadegyetem célja. Ötletelünk, és ha sikerül jó, okos és megvalósítható ötleteket kitalálnunk, akkor az önkormányzat segítségére is számítunk.”

A délelőtt folyamán két témakört beszéltek meg. A „Helyi (wekerlei) közösség” témájában Romhányiné Kovács Mária (Önkéntesség – a helyi közösség motorja), Schwarzkopf Lotti és Váradi Bence (Hogyan lettem önkéntes a Wekerlén? Mit jelent ez nekem?) tartott beszámolót, az „Ifjúsági közösségek – hogyan (nem) csinálják mások” témakörben Pető Lilla (Egy ifjúságsegítő tapasztalatai) és Szebenyi Marianna (Hogyan nem csinálják mások) mondta el előadását.

Ebéd után az Ifjúsági szekció Csóka Eszter vezetésével a közösségi kötődést, az önkéntességet és a jövőképet vizsgálta (1. Te hogyan kötődsz a Wekerléhez? Végeztél-e már önkéntes munkát? Mik a tapasztalataid? 2. Szüleim és én. Te mit csinálnál, ha szülő lennél? 3. Időlépés. Szerinted mit csinálsz majd 5 év múlva? Mik a jövőre vonatkozó terveid? 4. Mit gondoltok a wekerlei közösségről? Milyenek a wekerleiek? Műhely: Az én Wekerlém – kisfilmkészítés Győri Péterrel)

A Szebenyi Marianna vezette Szülők-szekcióban szakemberek közreműködésével beszélték meg, mit jelent a közösség, milyen hatása van a gyerekekre az önkéntes munkának (Péterfi Ferenc: A közösség és az ember, Tekse Balázs: Az önkéntességnevelő hatása, kompetenciák, Matolcsi Zsuzsa: Az iskolai közösségi szolgálat célja, pedagógiája, Szabó Mária, Kiss-Szitár Orsolya: a WKK tapasztalatai a közösségi szolgálatos fiatalokkal, Kocsis Piroska, Lázár Erzsébet: Ahogy a tanító látja: alsó tagozatból a felsőbe).