Gajda Péter polgármester nyitotta meg a pénteki nap szakmai programját a Wekerlei Kultúrházban, aki személyes, Wekerléhez, a Kós Károly térhez fűződő fiatalkori és családi élményeit elevenítette fel. A polgármestert erre az általa kiváló munkának minősített, a Wekerle Kincsei elnevezésű sorozat második alkotása, a Wekerlei Mesék Könyve inspirálta, mert mint mondta, fontos, személyes, a telep életéhez is fűződő történeteket olvashatunk a kötetben mindarról, ami a Wekerlén történik évek óta.

És nemcsak jól hangzó szólam volt, az elhíresült jelmondat 2009-ben, hogy Wekerle, ahol értéket őriz az idő, hanem ez volt az első komolyabb közös munkája az önkormányzatnak és a helyi közösségnek, amelynek keretében ez a különleges hangulatú, egyedülálló városszerkezetű és építészeti örökségű kispesti kertvárost több mint 714 millió forintos európai uniós városfejlesztési projekt tette még élhetőbbé. Ennek a programnak volt köszönhető, hogy ez az épület, amelyben most itt vagyunk, teljes mértékben megújulhatott. De hosszasan sorolhatnánk még az elmúlt idők változásait, fejlesztéséit a Wekerlei Kispiac felújításától a Zrumeczky-kapu megszépüléséig. De nem feledkezhetünk meg a kis parkok megújulásáról és a helyi civil szervezetek kezdeményezéseiről sem – emlékezett a polgármester. Abban mindannyian egyetérthetünk, hogy Wekerle nemcsak egy építészeti remekmű, hanem egy nagyon összetartó közösség is, amelynek tagjai, önkéntesei sokat munkálkodnak azon, hogy ez így is maradjon, és ne csak, múltja, jelene, hanem jövője is legyen – hangsúlyozta Gajda Péter.

Somlói Judit, a Wekerlei Társaskör (WTE) elnöke köszöntő beszédében röviden mesélt az Európai Kertvárosok Hálózatának múltjáról, létrejöttének céljáról. Az Európai Kertvárosok Hálózata olyan szervezet, amely a történeti kertvárosok értékeinek megőrzését és bemutatását tűzte ki célul. Kétévente kerül megrendezésre az a találkozó, ahol a résztvevő európai kertvárosok képviselői megoszthatják egymással tapasztalataikat az építészeti örökségvédelem, a közösségi terek fejlesztése és a fenntartható kertvárosi működés területén.

Mint mondta, a Wekerletelep 2011 óta aktív tagja az Európai Kertvárosok Hálózatának, amely ma már 2008 óta 20 tagtelepülést fog össze Angliából, Csehországból, Németországból, Lengyelországból, Ausztriából, Svájcból. A közösségi szervezetek és a szakemberek rendszeres kapcsolatot ápolnak, megosztják egymás között tapasztalataikat.

Ez a mai találkozó is új távlatokat nyithat meg az együttműködésben. Számtalan kérdés merül majd fel, amire közösen keressük a választ. A cél pedig közös: okos és fenntartható településekké váljanak a kertvárosok – nyitotta meg a találkozó szakmai részét az elnök.

Tévedés azt hinni, hogy a kertes városból lesznek a kertvárosok, hiszen azokból, a történelmi hagyományok híján szinte soha nem lesz kertváros. A tapasztalat az, hogy a kertes városokból kertvárosba költőzők nem kívánnak semmiféle közösség vállalni az ott élők hagyományaiból, hiszen nem tagjai a közösségnek. Addig lesznek kertvárosok, így Wekerle, ameddig ez a z összetartó és hagyományápoló közösség élni tud. Ezért is volt nagy jelentősége, hogy a WTK 1986-ban újra felvállalta a wekerlei örökséget, a hagyományok és a közösség újraélesztését a jövő generációja és a kertvárosok érdekében – hívta fel egy komoly veszélyre nyitó gondolataiban Nagy Gergely, az ICOMOS International Council on Monuments and Sites (Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága) Magyar Nemzeti Bizottságának tiszteletbeli elnöke.

A kertvárosi mozgalom több mint 120 éve született meg, amikor Ebenezer Howard brit társadalomreformer egy újfajta települést képzelt el: olyat, amely ötvözi a város előnyeit a vidék nyugalmával. Zöldövezetekkel körülvett, emberléptékű, egészséges közösségeket álmodott meg, ahol a lakóterületek, a munka és a kertészkedés harmonikusan kapcsolódnak egymáshoz. A 20. század elején London mellett meg is épültek az első mintakertvárosok (Letchworth, Welwyn), és Howard elképzelései hamar elterjedtek Európa-szerte. A mai történeti kertvárosok – köztük Wekerletelep is – ennek a gondolatnak a továbbélő példái.

A találkozón résztvevő kertvárosok:

Verein Bürgerschaft Hellerau (Németország, a kertvárosi hálózat alapítója), Gartenstadt Freiburg (Németország), Gartenstadt Puchenau (Ausztria), Gartensiedlung Gronauer Wald (Németország), Margarethe Krupp-Stiftung (Németország), Heimstätten-Genossenschaft Jena (Németország), Podkowa Leśna (Lengyelország), Gartenstadt Karlsruhe (Németország).

A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.